Szentek és angyalok

Pió atyáról, történetéről, csodáiról, imáiról szól a blog. Ismerjük meg Őt a Misztikus Szentet!

A mandulafák megáldása

Tavasszal a mandulafák virágoztak és jó termést ígértek San Giovanni Rotondóban, néhány nappal később azonban hernyók érkeztek, és felfalták a virágokat.

A gazdák a mandulatermésből éltek egész éven át, így kétségbeesetten próbálták megállítani a hernyók pusztítását. Miután egyedül nem boldogultak, Pio atya segítségét kérték. Ő megnézte a fákat a zárda ablakából, és úgy döntött, hogy megáldja azokat. Ünnepi ruhába öltözött, és imádkozni kezdett.

Amikor befejezte az imát, a szenteltvízzel a kereszt jelét rajzolta a levegőbe, a fák irányába. Másnapra a kártevőknek nyoma sem volt, a fák viszont csupaszon, virágok és levelek nélkül álltak egymás mellett. Az elkeseredett gazdák lemondtak a termésről. Később mégis csoda történt, a fákon abban az évben virágok nélkül is megtermett a mandula, a parasztok pedig bőséges termést takaríthattak be.

A tudósok is vizsgálták a különleges természeti jelenséget, ám semmifelé tudományos magyarázatot nem tudtak adni rá.

 

 

Forrás: Tiszták, hősök, szentek

martinuskiado.hu

Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:

Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:

„Szóval csak álom volt, mi?”


Egy házaspár, akinek nem lehetett gyermeke, Pio atya közbenjáró imáit kérte. Az asszony rövidesen várandós lett, és nagyon félt, hogy elveszíti a babát. Már a szülés ideje közeledett, amikor egy éjjel azt álmodta, hogy a szülészeti mûtõben van, és mielõtt az orvos bejött volna, meglátott egy szakállas embert, aki a mûtõ egyik sarkából mosolyogva tekintett rá. Ekkor felébredt. Az ismert fényképek alapján úgy gondolta, az álmában látott férfi Pio atyához hasonlított. Ezt sokaknak elmesélte; szinte rögeszméjévé vált. Néhány nap múlva fia született, és minden a legnagyobb rendben zajlott.

Néhány hónap múlva a boldog anya tervezni kezdte, hogy elmegy San Giovanni Rotondóba, hogy saját szemével lássa, csakugyan hasonlít-e Pio atya az álmában látott emberhez, s ha igen, köszönetet mondjon neki. Férje próbálta lehûteni: „Nyugodj meg – mondogatta –, csak álom volt, semmi más.” Végül mégis elutaztak. Amikor megérkeztek, a kolostorban olyan helyre álltak, ahol Pio atyának el kellett haladnia. Mikor a szent odaért, megállt a férj mellett, kedvesen ránézett, gyengéden megveregette a vállát, és széles mosollyal, csipkelõdve így szólt: „Szóval csak álom volt, mi?”

(Anna Baroni vallomása, Chiavari, 1994. december 8.)


„Látod, mennyien dicsõitik a Jóistent?”

Antonio Durante kapucinus atya is megfigyelhette, hogyan olvas Pio atya a gondolataiban. Egy alkalommal, mikor a rendház elõtt sétált Pio atyával, látta, milyen rajongó szeretettel veszi körül a Padrét a nép. Antonio atya arra gondolt: „Vajon hogyan tud ellenállni a hiúság és az önelégültség kísértésének?” Szinte a végére sem ért a gondolatnak, amikor a szent odafordult hozzá, és mosolyogva, gyengéden annyit mondott: „Látod, mennyien dicsõitik a Jóistent?”

(Antonio Durante atya 1912. augusztus 7-én született és 1970. június 11-én halt meg. Riccardo Geminiani kapucinus atya vallomása, Genova, 1995. április 20.)


„Szóval a lelki élet olyan, mintha üvegen mászna az ember?”

Pasquale Cattaneo atya is arról vall, hogy Pio atya a szívekben olvasott. Pasquale atya elöljárói engedélyével San Giovanni Rotondóba utazott, hogy Pio atyánál gyónhasson. Odafelé a buszon alapos lelkiismeret-vizsgálatot tartott és jó elhatározásokat tett. A végén azonban, amikor a busz már a városkához közeledett, az a nyugtalanító gondolat vetett véget elmélkedésének, hogy „a lelki élet olyan, mintha üvegen mászna az ember.” A kolostorba érkezve, szólt a sekrestyés testvérnek, hogy gyónni jött Pio atyához, majd türelmesen várt a sorára. A gyóntatószékbe lépve köszöntötte Pio atyát, majd meggyónt, és megkapta a feloldozást. Örömmel állt fel, hogy õszintén gyónt. Mielõtt kilépett volna, még egyszer visszanézett; a Padre rámosolygott, és huncutul megkérdezte: „Szóval a lelki élet olyan, mintha üvegen mászna az ember?”

Pasquale atya úgy megdöbbent, hogy szóhoz sem jutott; ám attól kezdve meg volt gyõzõdve róla, hogy Pio atyát a Szentlélek világosítja meg a lelkek vezetésére.

(Pasquale Cattaneo atya vallomása, Fiera di Primiero, 1988. július 31.)


Különleges áldás

Alma De Concini egészen Pio atyára bízta magát az Istenhez vezetõ úton. Íme a vallomása: „Pio atya éppen nõket gyóntatott. Ott voltam a templomban, három-négy méterre tõle. Aznap nem lett volna esélyem, hogy beszéljek vele, ezért magamban kértem: 'Atyám, küldjön nekem egy áldást, nagy szükségem van rá.' Alighogy végére értem a gondolatnak, az atya elfordult az arcát eltakaró gyóntatórácstól, egyenesen rám nézett, és keresztet rajzolt a levegõbe. Aztán visszahajolt a rácshoz, és folytatta a gyóntatást.”

(Alma De Concini vallomása, Terzolas, 1995. július 23.)


„Tessék, csókolja meg, mielõtt meglegyintem!”

Egy másik asszony, Teresa Venezia gyónás után a folyosón várakozott, hogy elhaladtában megcsókolhassa Pio atya kezét. (A hívek kiváltságnak és áldásnak tekintették, ha megcsókolhatták a szent stigmatizált kezeit.) Pio atya azonban nem állt meg. Az asszony nagyon elszomorodott, és lélekben méltatlankodott. A szent ekkor visszafordult, odalépett hozzá, kinyújtotta a kezét, és atyai mosollyal ráparancsolt: „Tessék, csókolja meg, mielõtt meglegyintem!”

(Teresa Venezia vallomása, Tolve, 1986. október 19.)


„Hányszor hívtál tegnap éjjel!”

Pio atya a távolból is meghallgatta lelki gyermekeit. Valentino kapucinus atya Pio atya lelki gyermeke volt, aki rajongott lelkiatyjáért. A második világháborúban a német hadseregnek az Appenninekben állomásozó szárnya kettéosztotta a térséget, elválasztva Valentino atyát délen élõ családjától. Sokáig nem hallott róluk, mígnem elhatározta, hogy átvág a fronton és hazamegy. Rendkívül kockázatos vállalkozás volt, különösen télen. Néhány hasonló helyzetben lévõ társával együtt vágtak neki az útnak, Isten segítségéért és Pio atya közbenjárásáért fohászkodva. Egy meredek lejtõn Valentino atya rosszul lépett a szûk úton, és a hóban csúszni kezdett lefelé. Pio atyához kiáltozott segítségért, és egyszer csak egy bokor állította meg. A többiek visszasegítették az útra, és végül sikerült észrevétlenül átjutniuk a fronton. San Marco in Lamisba érve Valentino testvér megpihent, és a közeli San Giovanni Rotondóban meglátogatta Pio atyát. Lelkiatyja, amint meglátta, így szólt: „Hányszor hívtál tegnap éjjel, de hányszor!” Aztán megölelte, és azt mondta: „Köszönjük meg együtt az Úrnak!”

(San Marco in Lamis-i Valentino atya vallomása, San Severo, 1992. április 8.)


„Az az éjszaka a tetõn!”

A következõ vallomás elég mulatságos, még az érintett számára is. Nello Masini atya, a Szent József Kongregáció tagja az 1950-es években ismerte meg Pio atyát. Lelki gyermeke lett, rendkívül tisztelte, és sokszor meglátogatta San Giovanni Rotondóban.

Egyik nyáron szerzetestársaival lelkigyakorlatra mentek Venetóba. A testvérek a folyó végén egy távoli szobában szállásolták el a testes, hangosan horkoló Nello atyát, hogy senkit ne zavarjon. Egyik éjjel Nello atya kiment a mosdóba, ám véletlenül úgy magára zárta az ajtót, hogy nem tudott kimenni. Hiába kiabált segítségért, senki nem hallotta, ezért elhatározta, hogy az ablakon át kimászik a tetõre. Neki is gyürkõzött, ám százhúsz kilójával beszorult a szûk ablaknyílásba. Tehetetlenségében Pio atyához fohászkodott. Kisvártatva, maga sem tudta, hogyan, kijutott a tetõre, onnan egy nyitott ablakon át a könyvtárszobába, végül vissza a saját szobájába. Másnap reggel az volt az elsõ gondolata: „De jó, hogy Pio atya megsegített az éjjel!”

Néhány hónappal késõbb meglátogatta lelkiatyját San Giovanni Rotondóban. A verandán imádkozó Pio atya, amint meglátta, nevetve felkiáltott: „Don Nello, Don Nello, az az éjszaka a tetõn!”

(Carla Riceputinak, a pap unokahúgának vallomása, Cesena, 2001. november 29.)


„Ha sírsz, máskor nem jövök el hozzátok”

Paolo Nigro 1940-ben fejezte be egyetemi filozófiatanulmányait. Meggyõzõdéses ateista volt, felesége azonban, akit árvaként kármelita nõvérek neveltek, mélyen hívõ. Tarantóban kezdték közös életüket. Paolo néhány év múlva súlyos mellhártyagyulladást kapott, olyannyira, hogy 1950 tavaszán az orvosok lemondtak róla.

Áprilisban egy szombat este 10 órakor két férfi kopogtatott. Bemutatkoztak, és azt mondták, Pio atya küldte õket, hogy elmondjanak egy rózsafüzért az itt lakó súlyos betegért. Az asszony soha nem hallott még Pio atyáról, ráadásul Paolónak két hete magas láza volt, idõnként delíriumos állapotba került, és ott volt a két kicsi gyerek. Férjével megbeszélve végül mégis beengedte az idegeneket.

A két férfi letérdelt, és áhítattal imádkozta a rózsafüzért. A beteg azonban nyugtalanul azt mondogatta a feleségének: „Maria, küldd el azt a csuklyás szerzetest az ágy végétõl!” Az asszony úgy vélte, férje a magas láztól hallucinál. Az ima végeztével a két férfi kérte az asszonyt, hogy fogadjon el egy kis pénzt. „Pio atya küldi. Szükségük lesz rá jövõ héten a San Giovanni Rotondó-i utazáshoz, mert Pio atya szeretne találkozni a férjével. A többi meg a gyógyszerekre.”

Hétfõre a beteg sokkal jobban lett, lement a láza; az orvosok álmélkodtak. Csütörtök reggel már annyira jól volt, és annyira szeretett volna találkozni Pio atyával, hogy a két férfi taxival kivitte õt az állomásra. Estére értek San Giovanni Rotondóba. Másnap, pénteken, amikor Pio atya végzett a gyóntatással és kilépett a gyóntatószékbõl, Paolo azonnal felismerte, hogy õ állt az ágya lábánál. Odalépett hozzá, és zokogva térdre vetette magát. A Padre felsegítette, és – Paolo tájszólásában – azt mondta: „Ha sírsz, máskor nem jövök el hozzátok.”

Másnap Paolo meggyónt a szentnél, akinek lelki gyermeke lett. Lánya, Santina vallomása szerint apja „más ember lett. Ettõl kezdve naponta járt szentmisére és áldozott. Pio atya továbbra is mellette maradt. Olykor eljött hozzánk (lelkileg, bilokációval), hogy meglátogassa. Lábadozása idején apám néha azt mondta: 'Santina, Pio atya a fejedre tette a kezét'. Késõbb sokszor láttam, hogy sír a korábbi bûnei miatt. Hogy jóvá tegye, sokakat vezetett Istenhez és Pio atyához.”

(Santina Nigro vallomása, San Giovanni Rotondo, 2005. május 10.)


„Engedjétek előre azt az asszonyt!”

Rachele Ricciardi asszony gyónni szeretett volna Pio atyánál. Nagy családja volt, így rengeteg dolga közepette egy kis idõt kiszakítva, sietett fel a kolostorhoz, ahol beállt a sorba a gyóntatószéknél. Akkor még nem osztottak sorszámot; mindenkinek türelemmel ki kellett várnia a sorát. Aznap olyan sokan voltak, hogy bár az asszony türelmesen várakozott, egy idõ múlva az ebédfõzésre gondolva úgy döntött, hazamegy. Ekkor Pio atya félrehúzta a gyóntatószék függönyét, és kiszólt az elöl állóknak: „Engedjétek előre azt az asszonyt!” Így még aznap elvégezhette gyónását a sokgyermekes anya.

(Rachele Ricciardi vallomása, Campitello Matese, 1998. december 26.)

A vallomások Fr. Marcellino Iasenzaniro 'Testimonies' címû gyûjteményében jelentek meg (Edizioni Padre Pio da Pietrelcina, Santa Maria della Grazie kapucinus kolostor, San Giovanni Rotondo).

Magyar Kurír

Feedek
Megosztás
Legfrissebb hozzászólások
  • Ménesi Krisztina: A fenti Barsi Balázs-idézet Pio atya levelei magyar kiadásának ajánlása. A kötet itt rendelhető meg:
    http://kegytargybolt.laudate.hu/mecs-csaladkozosseg-m-69.html
    (2015-05-25 21:08:09)
    Pio atya levelei
  • njsarolta: @: Egyetértek Juzzie! Tökéletesen ráhangoló, csodálatos imádság!!
    Köszönöm, máris beillesztettem a blogba az ajánlott videót.
    (2014-04-10 23:47:17)
    Adoro te devote
  • Juzzie: Ez annyira szép, hogy el sem lehet hinni...

    Ezt a videót ajánlom hozzá:
    https://www.youtube.com/watch?v=L2xX8tWaTx4

    Egy brazil ferences szerzetes fiatal énekli.
    A versszakokat előbb latinul majd portugálul.
    (2014-04-10 19:21:18)
    Adoro te devote
  • Forgiona: Ez nem Pio atyától származik!!
    (2014-02-07 09:32:57)
    Próféciák, melyeket Pió atya kapott
  • njsarolta: @njsarolta:
    Urunk kérjük, add meg Katalinnak boldogító látásodat, az itt maradottak szívébe adj, békét, mert tied a hatalom, és a dicsőség mindörökkön örökké, ámen!
    (2014-02-05 00:04:20)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • njsarolta: @:
    Vigasztaló Isten! Te vagy örök oltalom. Adj Uram örök nyugodalmat Katinak!
    Az élőknek Istenem adj vigasztalást! Jézus Krisztus nevében kérjük. Ámen!

    Segítünk imádkozni, veled együtt mondjuk a kilencedet Katiért és Pisti öccse megtéréséért!


    (2014-02-04 23:39:54)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • Nonn Katalin: @: Dicsérjük az Urat!
    Pio aty 1994 márciusa óta segit. Ő kezdte...
    Most nagy gyász ért, és ő 40 nappal előbb figyelmeztetett, erősitsem az imáimat és ne legyek hanyag és szétszórt.Nagyon szigoru levelet kaptam a szivembe Tőle.
    Kevéssé figyeltem rá.40 napos imára is hivott a Szüzanya szándékára.Jol-rosszul elvégeztem, áldozásokat is Anya szándékára, de a csodás kilencedet csak napi egyszer, és másfele figyelve 40 nap után a rola kapott A5-ös fénykép, amit kaptam eltünt. Azóta sincs meg.Mégis bizom Benne. A levele után áldást kaptam tőle, hátha mégsem végleg hagyott el.Most elkezdem a kilencedet a leirtak szerint.53 éves idegbeteg lányom karácsonykor meghalt. Kati a neve. Segitsetek imádkozni érte és hitetlen öccséért pistiértk Köszönöm Katiklára FVR
    (2014-02-03 15:18:33)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • Nonn Katalin: Dicsérjük az Urat!
    Pio aty 1994 márciusa óta segit. Ő kezdte...
    Most nagy gyász ért, és ő 40 nappal előbb figyelmeztetett, erősitsem az imáimat és ne legyek hanyag és szétszórt.Nagyon szigoru levelet kaptam a szivembe Tőle.
    Kevéssé figyeltem rá.40 napos imára is hivott a Szüzanya szándékára.Jol-rosszul elvégeztem, áldozásokat is Anya szándékára, de a csodás kilencedet csak napi egyszer, és másfele figyelve 40 nap után a rola kapott A5-ös fénykép, amit kaptam eltünt. Azóta sincs meg.Mégis bizom Benne. A levele után áldást kaptam tőle, hátha mégsem végleg hagyott el.Most elkezdem a kilencedet a leirtak szerint.53 éves idegbeteg lányom karácsonykor meghalt. Kati a neve. Segitsetek imádkozni érte és hitetlen öccséért pistiértk Köszönöm Katiklára FVR
    (2014-02-03 15:15:54)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • njsarolta: Kedves Judit! Pont ugyanabban az évben születtünk mindketten. Ennek nagyon örülök és köszönöm őszinte vallomásodat. Pio nekem is kedvenc szentem. De amikor Pioról és csodálatos képességeiről olvasunk beszélünk, ne feledkezzünk meg arról, hogy ne az emberre figyeljünk, hanem az Atyára, akitől kapta ezt a képességét. A csoda bizony nem öncélú, Jézus földi élete során sem volt az, ezáltal dicsőítette meg az Atyát, vagyis Istent.
    Szeretnék vigasztalót mondani Neked, hogy békesség költözzön a szívedbe. Azon még nem gondolkodtál, hogy esetleg Pio atya visszaüzent volna Nektek, hogy édesapádat már várják odafönt? Az imára nem Istennek van szüksége, hanem nekünk,mit is mondott Pio? "Imádkozz, remélj és ne aggodalmaskodj." Még most sem késő elkezdeni imádkozni édesapádért és szentmisét felajánlani. Amit a gyónásról mondtál, az olyan aranyos. Szeretettel meghívlak, gyere velünk Rotondói lelki zarándoklatunkra, igaz virtuálisan, de hiszem, hogy Pio most még többet tehet értetek, értünk, mint életében. Éppen most fordulunk a célegyenesbe Pio kilencedével. Gyere, várunk itt: http://lelki-zarandoklat-rotondo.blogspot.hu/
    (2013-10-22 01:16:36)
    Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:
  • Judit: 1965-ben meghalt az edesapank. En 13 eves voltam, hugom 12 eves, legkisebb hugom 1 eves. A halala elott ot eveg sulyos beteg volt, majd otthon haldoklott. Nem imadkoztunk, anyukam evangelikus volt, de nem jart templomba. 33 eves elmultam amikor eloszor hallottam Pio atyarol. Ma is osszecsavarja a szivemet a szomorusag, hogyha tudtunk volna rola, ha irtunk volna neki, hozzank is eljott volna es meggyogyult volna az edesapank. Meggyozodesem.
    Minden tortenet amit rola hallok egyszerre tolt el orommel, vidamsaggal es mely szomorusagal, nem talalkozhatok vele. Szeretnek nala gyonni, Sot azt sem bannam ha adna egy pofont.
    (2013-10-21 21:44:34)
    Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:
Köszönöm a hozzászólásokat

Mindenkinek köszönöm a hozzászólását, köszönöm a korrigálásra vonatkozó jó szándékú jelzéseit.

+ + + 

 

Jézus megígérte és meg is tartja: "S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” Mt 28.20

Pio atya imája

Paratus sum, Domine!

Készen vagyok Szívemmel, lelkemmel készen vagyok;
Uram, minden úgy történjék, ahogy
Te akarod!

Ha azt akarod, legyek egészséges!
Ám vállalom a fájdalmat, kínt, betegséget...
Éljek, ha éltetsz, de örömmel meghalok,
Ha ez akaratod!

Vidám leszek - és úgy szenvedek;
Mindent, mindent százszor elviselek
Erted, mert szeretsz - és ez szent
Akaratod!

Tied vagyok, Uram, testestül-lelkestül,
Egész énem Tehozzád menekül...
Szíved a bölcsőm, melyben elringhatok,
Ha úgy akarod!

Feláldoztad Magad. Értem vagy Áldozat,
Hadd legyek én is áldozat Miattad!
Hadd legyek, én legyek a Te hasonmásod,
És mindent úgy teszek, ahogy Te kívánod.

 

Pio atya imádságai


Pio imája

Ó Jézusom, add nekem a te erődet, mikor szánandó természetem fellázad a bajok ellen, melyek fenyegetik, hogy szeretettel fogadhassam földi számkivetésem gyötrelmeit és szorongatásait. Minden erőmmel csatlakozom érdemeidhez, fájdalmaidhoz, vezeklésedhez, könnyeidhez, hogy veled együtt dolgozhassam az üdvösség művén, és legyen erőm menekülni a bűntől, mint a halálküzdelmednek, véres verejtékednek és halálodnak egyetlen okától. 


Rombold le bennem mindazt, ami visszatetsző előtted, és a te szent szereteted tüzével nyomd szívembe minden szenvedésedet. Karolj át olyan bensőségesen, oly erős és édes öleléssel, hogy soha ne hagyjalak egyedül kegyetlen gyötrelmeidben. 

Csupán egyetlen pihenőt kívánok: a te Szíveden. Egyetlen dolog után áhítozom csak: részt venni szent Haláltusádban. Bárcsak megrészegülne lelkem véredtől, és táplálkozna fájdalmad kenyerével. Ámen.

Címkefelhő
Pio és a rózsafüzér

Tudjuk, hogyan nevezte Pio atya a

rózsafüzért: fegyver.

Rendkívüli erejű fegyver a

Sátán ellen.

Egyszer egy ördögűző  tanúja volt

annak, amint a démon azt mondta:

"Minden Üdvözlégy olyan,mint egy

korbácsütés a fejemre; ha a

keresztények tudnák, hogy milyen erős

a rózsafüzér, végem volna".

Powered by Blogger.hu