Szentek és angyalok

Pió atyáról, történetéről, csodáiról, imáiról szól a blog. Ismerjük meg Őt a Misztikus Szentet!

"Ellenállhatatlan kilenced"

 

Pió atya rózsafüzére Jézus Szent Szívéhez
"Ellenállhatatlan kilenced"


Imádkozásának módja:

1. szem: Kérés - igei foglalatban
2. szem: Miatyánk…
3. szem: Üdvözlégy…
4. szem: Dicsőség…
5. szem: Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

Első öt szem:
- Jézusom, Te mondtad: „Kérjétek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak néktek.”
Íme, most zörgetek, keresek és kérem a kegyelmet, hogy:..........
- Miatyánk…
- Üdvözlégy…
- Dicsőség…
- Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

Második öt szem:
- Jézusom, Te mondtad: „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”
Íme, most a Te nevedben kérem az Atyától a kegyelmet, hogy:................
- Miatyánk…
- Üdvözlégy…
- Dicsőség…
- Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

Harmadik öt szem:
- Jézusom, Te mondtad: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Íme, most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodom, és kérem a kegyelmet, hogy:..............
- Miatyánk…
- Üdvözlégy…
- Dicsőség…
- Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

Záróima:

Jézusom szentséges Szíve, Te nem tudsz részvétlen lenni a szerencsétlenek iránt; légy irgalmas hozzánk, nyomorult bűnösökhöz is! Add meg nekünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a Te és a mi gyengéden szerető Édesanyánknak közbenjárására a kért kegyelmeket!

Szent József, az Úr Jézus nevelőatyja, könyörögj érettünk!


Salve Regina:


Üdvözlégy, Királynő, irgalmasság Anyja, életünk, édességünk, reménységünk, üdvözlégy!
Hozzád kiáltunk, Évának számkivetett fiai. Hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyéből.
Fordítsd reánk tehát, Szószólónk, irgalmas szemedet, és a számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét, ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária!

Ámen.

 


Maradj velem

Maradj velem, Uram, hogy el ne feledjelek. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.

Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van erődre, hogy annyiszor el ne essek.

Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én életem: nélküled lankad buzgóságom.

Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én világosságom - nélküled sötétségben járok.

Maradj velem, Uram, hogy megmutasd nekem akaratodat.

Maradj velem, Uram, hogy halljam hangodat és kövesselek.

Maradj velem, Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled akarok lenni.

Maradj velem, Uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.

Maradj velem, Jézus, mert bármilyen szegény is lelkem, azt kívánom számodra a vigasz helye és a szeretet fészke legyen.

Maradj velem, Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban: múlik az élet, közeledik a halál és szükséges megkettőzni az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon.

Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek, a szenvedések: mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján.


Maradj velem, Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Add, hogy úgy felismerjelek, mint a tanítványok a kenyértöréskor: az eucharisztikus egyesülés legyen világosság, mely megtart engem; legyen egyetlen
boldogsága szívemnek.

Maradj velem, Uram, mert amikor jön a halál, akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által.

Maradj velem Jézus, nem kérem isteni vigasztalásodat, mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet.

Maradj velem, Uram, Téged kereslek, a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Téged és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeresselek Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szerethesselek az örökkévalóságban. Ámen.
(Pió Atya imája)

Pió atya és Lipót atya, az irgalmasság szentjei

Ferenc pápa imája Pietrelcinai Szent Pio és Szent Leopold Mandić koporsója előtt

Ima Pietrelcinai Szent Pio atyához

Pio atya,
te a büszkeség századában éltél, és alázatos voltál.
Te köztünk jártál az álom kergette, eljátszott
és imádott gazdagság korszakában, és szegény maradtál.

Pio atya,
melletted senki nem hallotta a Hangot
és te Istennel beszéltél;
közeledben senki nem látta a Fényt,
és te láttad az Istent,
miközben mi kifulladva keresgéltünk,
te térden állva maradtál,
és láttad az Isten keresztre feszített Szeretetét,
sebekkel a kezén, a lábán és a szívében: mindörökre.

Pio atya,
segíts minket, hogy sírjunk a keresztre feszített Jézus előtt,
segíts nekünk, hogy higgyünk a Szeretetben,
segíts bennünket, hogy úgy érezzük a szentmisét, mint Isten sírását.
Segíts, hogy úgy keressük a megbocsátást, mint a béke ölelését,
segíts minket, kereszténynek lenni azokkal a sebekkel,
amelyek a hűséges és csendes szeretet vérét hullatják:
úgy, mint Isten sebei!

Ámen.

 

* * *

Pió atya és Lipót atya, az irgalmasság szentjei

 

Ima Szent Leopold Mandićhoz

Kicsi Szent Lipót,
te a szeretet óriása voltál:
a te szíved, Jézus szívével összhangban
izzó hévvel vágyta a keresztények egységét
egy akolban, egy pásztor vezetése alatt.
Könyörögj értünk, hogy az egységnek
türelmes és állhatatos építői legyünk.

Kicsi Szent Lipót,
te az irgalmasság világítótornya lettél:
a hozzád térő bűnösökkel megéreztetted az Isten ölelését
és a megbocsátás örömét, mely begyógyít minden sebet.
Könyörögj értünk, hogy az
Isten irgalmasságának karja és arca legyünk.

Kicsi Szent Lipót,
te nagy voltál az alázatban!
Mária lába alá tetted a büszkeséget, 
és a nyomdokain jártál,
tőle tanulva az egyszerűek hitét
és a hősök engedelmességét.
Imádkozz értünk, hogy Krisztus
ragyogóan tiszta és alázatos szolgái legyünk!
Kicsi és Nagy Szent Lipót,
segíts bennünket!

Ámen.

(Magyar Kurír)

Szívünk az imádságban

"Szívünk az imádságban átdobog Isten szívébe.

Szíveddel is szólnod kell Jézushoz, nemcsak a száddal.

Olykor csak szívünkkel kell Hozzá beszélnünk."


/Szent Pió atya/


Mi igen messziről jöttünk

Gemma pupillák nélkül született. A legavatottabb szemészek kijelentették: teljesen reménytelen eset.

 

Amikor hétéves lett, a nagyanyja magával vitte San Giovanni Rotondóba az ártatlan és igen szerencsétlen gyermeket. Részt vettek Szent Pio atya hajnali szentmiséjén.
A szentmise végén a leányka halk hangot hallott bensejében: «Gemma, gyere ide hozzám!» A nagymama kezénél fogva vezette a sápadt, remegő gyereket a tömegen keresztül. A Padre az oltár lépcsőjén várta, és szeretettel kérdezte: «Szeretnél első áldozó lenni?» «Szeretnék, atyám!» Pio atya azonnal visszatért a sekrestyébe és meggyóntatta, utána megáldoztatta.

 

A nagymama mindent élénken figyelt. Odahajolt a kislányhoz, és megkérdezte: «Kértél valami kegyelmet az Úr Jézustól?» «Nagymama, én elfelejtettem kérni...» – sóhajtott Gemma. Erre a nagymama szemét törölgetve Pio Atyához fordult: «Atya, kérem, mi igen messziről jöttünk, és...» Padre Pio jóságos melegséggel szakította félbe: «Szeretném a kis Gemmát megáldani...» Megáldotta, majd megsimogatta az arcát e szavakkal: «Légy igen jó kislány!»

 

Abban a pillanatban a kislány arca teljesen megváltozott, az élettelen szemek életet sugároztak, a gyermek felsikoltott: «Nagymama, látok!» Először Isten emberét látta, aki boldogan mosolygott rá, miután megáldotta, aztán az oltárt, nagyanyját, látta a zsúfolásig megtelt templomot, és a vele zokogó tömeget, mely könnyes szemmel magasztalta Isten dicsőségét.

Ennek a nőnek (Gemmának) a mai napig nincsenek pupillái, mégis minden fizikai törvény ellenére kitűnően lát. A tudósok tüzetesen kivizsgálták ezt a csodálatos, mindmáig tartó csodát.


 

(Blanár Mihály: Pio Atya, a titokzatos karizmatikus. Testvéri Szolgálat Alapítvány, Esztergom, évszám nélkül. 104-105.o.)

A mandulafák megáldása

Tavasszal a mandulafák virágoztak és jó termést ígértek San Giovanni Rotondóban, néhány nappal később azonban hernyók érkeztek, és felfalták a virágokat.

A gazdák a mandulatermésből éltek egész éven át, így kétségbeesetten próbálták megállítani a hernyók pusztítását. Miután egyedül nem boldogultak, Pio atya segítségét kérték. Ő megnézte a fákat a zárda ablakából, és úgy döntött, hogy megáldja azokat. Ünnepi ruhába öltözött, és imádkozni kezdett.

Amikor befejezte az imát, a szenteltvízzel a kereszt jelét rajzolta a levegőbe, a fák irányába. Másnapra a kártevőknek nyoma sem volt, a fák viszont csupaszon, virágok és levelek nélkül álltak egymás mellett. Az elkeseredett gazdák lemondtak a termésről. Később mégis csoda történt, a fákon abban az évben virágok nélkül is megtermett a mandula, a parasztok pedig bőséges termést takaríthattak be.

A tudósok is vizsgálták a különleges természeti jelenséget, ám semmifelé tudományos magyarázatot nem tudtak adni rá.

 

 

Forrás: Tiszták, hősök, szentek

martinuskiado.hu

Jól véssük emlékezetünkbe

Jézus nyugodjon meg szívedben, és engedje meg neked, hogy ott nyugodjál lábainál!

Jól véssük emlékezetünkbe, amit az isteni mester mond: a türelem által urai leszünk lelkünknek.

 

(Szent Pio atya breviáriumából)

 

 

Isten akaratába belenyugodva

 


 

"Az örök békéért való lángolásunk jó és szent, de meg kell szelídítenünk azzal, hogy teljesen belenyugszunk Isten akaratába.
Jobb megtenni Isten akaratát a földön, mint a mennyországot élvezni. 'SZENVEDNI ÉS MEGHALNI' - ez volt Szent Teréz jelszava. Édes a tisztítótűz, amikor Isten szeretetéért szenvedünk."

(Szent Pio atya)

 

Pio atya levele a hiú dicsőségvágyról

A hiú dicsőségvágy ott üti fel a fejét, ahol küzdelem és siker van. A hiú dicsőségvágy fellelkesedik és megtámadja a harcolókat. A jóban elért sikerekkel támadja őket.

Pio atya levele lelkivezetőjéhez (141.levél)


J.M.J.D.F.C.
.
Forrón szeretett Atyám!
.
A mi Urunk legyen mindig Önnel!
.
Nagyon későn válaszolok utolsó levelére. Azt kérdezte, hogy mit tudok mondani a két lélekkel kapcsolatban. Többször Urunknak ajánlottam az ügyet. Most úgy tűnik nekem, azt akarja, hogy a hiú dicsőségvágyról írjak, hogy megelőzhessük ezt a rettenetes ellenséget.
.
A hiú dicsőségvágy az Úrnak szentelt lelkek ellensége. Ők ugyanis véglegesen elhatározták, hogy lelki életet élnek. Azt mondhatjuk, hogy a tökéletességre törekvők rákfenéje. Szokták mondani az életszentség molyának is: megrágja. Hogy a hiú dicsőségvágy milyen ellensége a lelki tökéletességnek, Urunk akkor mutatta meg, amikor az apostolok dicsekedtek, hogy még az ördögök is engedelmeskedtek nekik: „Mégse annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy nevetek föl van jegyezve a mennyben.” (Luk.10,20)
.
Hogy még a gyökerét is kitépje ennek a bűnnek és megszüntesse szomorú következményét a lélekben, szinte megijeszti őket, amikor Lucifer példáját idézi nekik: a legmagasabb helyről bukott le, pedig a legértékesebb és legnagyobb ajándékot kapta Istentől. Elvesztette az ajándékokat, mert önmagának tetszelgett…..engedett a hiú dicsőségvágynak: „Láttam a sátánt, mint villám bukott le az égből.” (LUK. 10,18)

Ettől a bűntől annál jobban kell félnünk, mert nincs ellentétes erénye, hogy azzal kiirthassuk. Valóban minden hibának, bűnnek megvan a maga gyógyszere, az ellentétes erénye, amellyel kiirthatjuk. A haragot a szelídséggel törhetjük le, az irigységet a szeretettel, a gőgöt az alázatossággal, és még tovább sorolhatnánk. Csak egyedül a hiú dicsőségvágy áll magában ellentétes erény nélkül, amely csökkenthetné, kiirthatná. Beleszövődik a legszentebb cselekedeteinkbe, sőt még az alázatosságba is, úgyhogy a legtöbbször csak akkor figyelünk fel rá, amikor már fogásra vetette ki a hálóját. Tovább»

Lelki növekedés - Pio atya öt szabálya

Pio atyának, mint lelki vezetőnek öt szabálya volt a lelki növekedésre:

- heti gyónás,

- napi áldozás,

- lelki olvasmány,

- elmélkedés és

- lelkiismeret vizsgálat.



A heti gyónást a szoba heti leporolásához hasonlította és az elmélkedés és lelkiismeret vizsgálat gyakorlását ajánlotta napi kétszer: először reggel, a napra való felkészülésként, másodszor pedig este, a napra való visszatekintésként.

A teológia gyakorlati alkalmazását gyakran úgy összegezte mára híressé vált gondolatában, hogy: 

„Imádkozz, remélj, és ne aggodalmaskodj”

Rá akarta vezetni a keresztényeket, hogy Istent ismerjék fel mindenben és mindenekelőtt Isten akaratát kívánják teljesíteni.

Pio Atya áldása saját hangján

 

A videón elhangzó áldás szövegét nem tudtam lefordítani, de álljon itt

Pietrelcinai Szent Pio atya (1887-1968) ÁLDÁSA HÁZASPÁROKNAK:

Áldjon meg benneteket az Úr, és tegye könnyűvé számotokra a család igáját! Legyetek mindig jók! Ne feledjétek, hogy a házassággal olyan nehéz kötelességek járnak, melyeken csak az isteni kegyelem könnyíthet: érdemeljétek ki mindig ezt a kegyelmet! És az Úr őrizzen meg titeket a harmadik és a negyedik nemzedékig!

 


Minden évszak megtalálható lelkünkben

Minden évszak megtalálható lelkünkben.

Pio atya

A szeretet nyaklánca

 

Rózsafüzérrel

A szeretet minden erénynek a királynője. Amint a nyakláncon egyetlen szál tart össze minden gyöngyszemet, éppígy a lelki életben valamennyi erényt a szeretet egyesít. Ha a szál elszakad, a gyöngyszemek szétszóródnak, így ott is, ahol nincs szeretet, az erények elforgácsolódnak és összesorvadnak.

Pio atya

 



 

Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:

Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:

„Szóval csak álom volt, mi?”


Egy házaspár, akinek nem lehetett gyermeke, Pio atya közbenjáró imáit kérte. Az asszony rövidesen várandós lett, és nagyon félt, hogy elveszíti a babát. Már a szülés ideje közeledett, amikor egy éjjel azt álmodta, hogy a szülészeti mûtõben van, és mielõtt az orvos bejött volna, meglátott egy szakállas embert, aki a mûtõ egyik sarkából mosolyogva tekintett rá. Ekkor felébredt. Az ismert fényképek alapján úgy gondolta, az álmában látott férfi Pio atyához hasonlított. Ezt sokaknak elmesélte; szinte rögeszméjévé vált. Néhány nap múlva fia született, és minden a legnagyobb rendben zajlott.

Néhány hónap múlva a boldog anya tervezni kezdte, hogy elmegy San Giovanni Rotondóba, hogy saját szemével lássa, csakugyan hasonlít-e Pio atya az álmában látott emberhez, s ha igen, köszönetet mondjon neki. Férje próbálta lehûteni: „Nyugodj meg – mondogatta –, csak álom volt, semmi más.” Végül mégis elutaztak. Amikor megérkeztek, a kolostorban olyan helyre álltak, ahol Pio atyának el kellett haladnia. Mikor a szent odaért, megállt a férj mellett, kedvesen ránézett, gyengéden megveregette a vállát, és széles mosollyal, csipkelõdve így szólt: „Szóval csak álom volt, mi?”

(Anna Baroni vallomása, Chiavari, 1994. december 8.)


„Látod, mennyien dicsõitik a Jóistent?”

Antonio Durante kapucinus atya is megfigyelhette, hogyan olvas Pio atya a gondolataiban. Egy alkalommal, mikor a rendház elõtt sétált Pio atyával, látta, milyen rajongó szeretettel veszi körül a Padrét a nép. Antonio atya arra gondolt: „Vajon hogyan tud ellenállni a hiúság és az önelégültség kísértésének?” Szinte a végére sem ért a gondolatnak, amikor a szent odafordult hozzá, és mosolyogva, gyengéden annyit mondott: „Látod, mennyien dicsõitik a Jóistent?”

(Antonio Durante atya 1912. augusztus 7-én született és 1970. június 11-én halt meg. Riccardo Geminiani kapucinus atya vallomása, Genova, 1995. április 20.)


„Szóval a lelki élet olyan, mintha üvegen mászna az ember?”

Pasquale Cattaneo atya is arról vall, hogy Pio atya a szívekben olvasott. Pasquale atya elöljárói engedélyével San Giovanni Rotondóba utazott, hogy Pio atyánál gyónhasson. Odafelé a buszon alapos lelkiismeret-vizsgálatot tartott és jó elhatározásokat tett. A végén azonban, amikor a busz már a városkához közeledett, az a nyugtalanító gondolat vetett véget elmélkedésének, hogy „a lelki élet olyan, mintha üvegen mászna az ember.” A kolostorba érkezve, szólt a sekrestyés testvérnek, hogy gyónni jött Pio atyához, majd türelmesen várt a sorára. A gyóntatószékbe lépve köszöntötte Pio atyát, majd meggyónt, és megkapta a feloldozást. Örömmel állt fel, hogy õszintén gyónt. Mielõtt kilépett volna, még egyszer visszanézett; a Padre rámosolygott, és huncutul megkérdezte: „Szóval a lelki élet olyan, mintha üvegen mászna az ember?”

Pasquale atya úgy megdöbbent, hogy szóhoz sem jutott; ám attól kezdve meg volt gyõzõdve róla, hogy Pio atyát a Szentlélek világosítja meg a lelkek vezetésére.

(Pasquale Cattaneo atya vallomása, Fiera di Primiero, 1988. július 31.)


Különleges áldás

Alma De Concini egészen Pio atyára bízta magát az Istenhez vezetõ úton. Íme a vallomása: „Pio atya éppen nõket gyóntatott. Ott voltam a templomban, három-négy méterre tõle. Aznap nem lett volna esélyem, hogy beszéljek vele, ezért magamban kértem: 'Atyám, küldjön nekem egy áldást, nagy szükségem van rá.' Alighogy végére értem a gondolatnak, az atya elfordult az arcát eltakaró gyóntatórácstól, egyenesen rám nézett, és keresztet rajzolt a levegõbe. Aztán visszahajolt a rácshoz, és folytatta a gyóntatást.”

(Alma De Concini vallomása, Terzolas, 1995. július 23.)


„Tessék, csókolja meg, mielõtt meglegyintem!”

Egy másik asszony, Teresa Venezia gyónás után a folyosón várakozott, hogy elhaladtában megcsókolhassa Pio atya kezét. (A hívek kiváltságnak és áldásnak tekintették, ha megcsókolhatták a szent stigmatizált kezeit.) Pio atya azonban nem állt meg. Az asszony nagyon elszomorodott, és lélekben méltatlankodott. A szent ekkor visszafordult, odalépett hozzá, kinyújtotta a kezét, és atyai mosollyal ráparancsolt: „Tessék, csókolja meg, mielõtt meglegyintem!”

(Teresa Venezia vallomása, Tolve, 1986. október 19.)


„Hányszor hívtál tegnap éjjel!”

Pio atya a távolból is meghallgatta lelki gyermekeit. Valentino kapucinus atya Pio atya lelki gyermeke volt, aki rajongott lelkiatyjáért. A második világháborúban a német hadseregnek az Appenninekben állomásozó szárnya kettéosztotta a térséget, elválasztva Valentino atyát délen élõ családjától. Sokáig nem hallott róluk, mígnem elhatározta, hogy átvág a fronton és hazamegy. Rendkívül kockázatos vállalkozás volt, különösen télen. Néhány hasonló helyzetben lévõ társával együtt vágtak neki az útnak, Isten segítségéért és Pio atya közbenjárásáért fohászkodva. Egy meredek lejtõn Valentino atya rosszul lépett a szûk úton, és a hóban csúszni kezdett lefelé. Pio atyához kiáltozott segítségért, és egyszer csak egy bokor állította meg. A többiek visszasegítették az útra, és végül sikerült észrevétlenül átjutniuk a fronton. San Marco in Lamisba érve Valentino testvér megpihent, és a közeli San Giovanni Rotondóban meglátogatta Pio atyát. Lelkiatyja, amint meglátta, így szólt: „Hányszor hívtál tegnap éjjel, de hányszor!” Aztán megölelte, és azt mondta: „Köszönjük meg együtt az Úrnak!”

(San Marco in Lamis-i Valentino atya vallomása, San Severo, 1992. április 8.)


„Az az éjszaka a tetõn!”

A következõ vallomás elég mulatságos, még az érintett számára is. Nello Masini atya, a Szent József Kongregáció tagja az 1950-es években ismerte meg Pio atyát. Lelki gyermeke lett, rendkívül tisztelte, és sokszor meglátogatta San Giovanni Rotondóban.

Egyik nyáron szerzetestársaival lelkigyakorlatra mentek Venetóba. A testvérek a folyó végén egy távoli szobában szállásolták el a testes, hangosan horkoló Nello atyát, hogy senkit ne zavarjon. Egyik éjjel Nello atya kiment a mosdóba, ám véletlenül úgy magára zárta az ajtót, hogy nem tudott kimenni. Hiába kiabált segítségért, senki nem hallotta, ezért elhatározta, hogy az ablakon át kimászik a tetõre. Neki is gyürkõzött, ám százhúsz kilójával beszorult a szûk ablaknyílásba. Tehetetlenségében Pio atyához fohászkodott. Kisvártatva, maga sem tudta, hogyan, kijutott a tetõre, onnan egy nyitott ablakon át a könyvtárszobába, végül vissza a saját szobájába. Másnap reggel az volt az elsõ gondolata: „De jó, hogy Pio atya megsegített az éjjel!”

Néhány hónappal késõbb meglátogatta lelkiatyját San Giovanni Rotondóban. A verandán imádkozó Pio atya, amint meglátta, nevetve felkiáltott: „Don Nello, Don Nello, az az éjszaka a tetõn!”

(Carla Riceputinak, a pap unokahúgának vallomása, Cesena, 2001. november 29.)


„Ha sírsz, máskor nem jövök el hozzátok”

Paolo Nigro 1940-ben fejezte be egyetemi filozófiatanulmányait. Meggyõzõdéses ateista volt, felesége azonban, akit árvaként kármelita nõvérek neveltek, mélyen hívõ. Tarantóban kezdték közös életüket. Paolo néhány év múlva súlyos mellhártyagyulladást kapott, olyannyira, hogy 1950 tavaszán az orvosok lemondtak róla.

Áprilisban egy szombat este 10 órakor két férfi kopogtatott. Bemutatkoztak, és azt mondták, Pio atya küldte õket, hogy elmondjanak egy rózsafüzért az itt lakó súlyos betegért. Az asszony soha nem hallott még Pio atyáról, ráadásul Paolónak két hete magas láza volt, idõnként delíriumos állapotba került, és ott volt a két kicsi gyerek. Férjével megbeszélve végül mégis beengedte az idegeneket.

A két férfi letérdelt, és áhítattal imádkozta a rózsafüzért. A beteg azonban nyugtalanul azt mondogatta a feleségének: „Maria, küldd el azt a csuklyás szerzetest az ágy végétõl!” Az asszony úgy vélte, férje a magas láztól hallucinál. Az ima végeztével a két férfi kérte az asszonyt, hogy fogadjon el egy kis pénzt. „Pio atya küldi. Szükségük lesz rá jövõ héten a San Giovanni Rotondó-i utazáshoz, mert Pio atya szeretne találkozni a férjével. A többi meg a gyógyszerekre.”

Hétfõre a beteg sokkal jobban lett, lement a láza; az orvosok álmélkodtak. Csütörtök reggel már annyira jól volt, és annyira szeretett volna találkozni Pio atyával, hogy a két férfi taxival kivitte õt az állomásra. Estére értek San Giovanni Rotondóba. Másnap, pénteken, amikor Pio atya végzett a gyóntatással és kilépett a gyóntatószékbõl, Paolo azonnal felismerte, hogy õ állt az ágya lábánál. Odalépett hozzá, és zokogva térdre vetette magát. A Padre felsegítette, és – Paolo tájszólásában – azt mondta: „Ha sírsz, máskor nem jövök el hozzátok.”

Másnap Paolo meggyónt a szentnél, akinek lelki gyermeke lett. Lánya, Santina vallomása szerint apja „más ember lett. Ettõl kezdve naponta járt szentmisére és áldozott. Pio atya továbbra is mellette maradt. Olykor eljött hozzánk (lelkileg, bilokációval), hogy meglátogassa. Lábadozása idején apám néha azt mondta: 'Santina, Pio atya a fejedre tette a kezét'. Késõbb sokszor láttam, hogy sír a korábbi bûnei miatt. Hogy jóvá tegye, sokakat vezetett Istenhez és Pio atyához.”

(Santina Nigro vallomása, San Giovanni Rotondo, 2005. május 10.)


„Engedjétek előre azt az asszonyt!”

Rachele Ricciardi asszony gyónni szeretett volna Pio atyánál. Nagy családja volt, így rengeteg dolga közepette egy kis idõt kiszakítva, sietett fel a kolostorhoz, ahol beállt a sorba a gyóntatószéknél. Akkor még nem osztottak sorszámot; mindenkinek türelemmel ki kellett várnia a sorát. Aznap olyan sokan voltak, hogy bár az asszony türelmesen várakozott, egy idõ múlva az ebédfõzésre gondolva úgy döntött, hazamegy. Ekkor Pio atya félrehúzta a gyóntatószék függönyét, és kiszólt az elöl állóknak: „Engedjétek előre azt az asszonyt!” Így még aznap elvégezhette gyónását a sokgyermekes anya.

(Rachele Ricciardi vallomása, Campitello Matese, 1998. december 26.)

A vallomások Fr. Marcellino Iasenzaniro 'Testimonies' címû gyûjteményében jelentek meg (Edizioni Padre Pio da Pietrelcina, Santa Maria della Grazie kapucinus kolostor, San Giovanni Rotondo).

Magyar Kurír

Ritka felvétel Pió atyáról

2011-ben részt vettem Josip Loncar imatalálkozóján, ahol feltette a kérdést, hogy tudjuk-e ki volt Pió atya és mikor van az évfordulója? Hallottam róla, de nem foglalkoztatott a megismerése. Eddig! Elkezdtem összeszedegetni az információkat és megdöbbentem. Miközben eszembe villant amit Josip még mondott, hogy ő a szentekhez szokott imádkozni, mert ott ugye nincs sorbanállás! :)

 

Folytatás következik, izgalmas utazás lesz!!!!!

 

Feedek
Megosztás
Legfrissebb hozzászólások
  • Ménesi Krisztina: A fenti Barsi Balázs-idézet Pio atya levelei magyar kiadásának ajánlása. A kötet itt rendelhető meg:
    http://kegytargybolt.laudate.hu/mecs-csaladkozosseg-m-69.html
    (2015-05-25 21:08:09)
    Pio atya levelei
  • njsarolta: @: Egyetértek Juzzie! Tökéletesen ráhangoló, csodálatos imádság!!
    Köszönöm, máris beillesztettem a blogba az ajánlott videót.
    (2014-04-10 23:47:17)
    Adoro te devote
  • Juzzie: Ez annyira szép, hogy el sem lehet hinni...

    Ezt a videót ajánlom hozzá:
    https://www.youtube.com/watch?v=L2xX8tWaTx4

    Egy brazil ferences szerzetes fiatal énekli.
    A versszakokat előbb latinul majd portugálul.
    (2014-04-10 19:21:18)
    Adoro te devote
  • Forgiona: Ez nem Pio atyától származik!!
    (2014-02-07 09:32:57)
    Próféciák, melyeket Pió atya kapott
  • njsarolta: @njsarolta:
    Urunk kérjük, add meg Katalinnak boldogító látásodat, az itt maradottak szívébe adj, békét, mert tied a hatalom, és a dicsőség mindörökkön örökké, ámen!
    (2014-02-05 00:04:20)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • njsarolta: @:
    Vigasztaló Isten! Te vagy örök oltalom. Adj Uram örök nyugodalmat Katinak!
    Az élőknek Istenem adj vigasztalást! Jézus Krisztus nevében kérjük. Ámen!

    Segítünk imádkozni, veled együtt mondjuk a kilencedet Katiért és Pisti öccse megtéréséért!


    (2014-02-04 23:39:54)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • Nonn Katalin: @: Dicsérjük az Urat!
    Pio aty 1994 márciusa óta segit. Ő kezdte...
    Most nagy gyász ért, és ő 40 nappal előbb figyelmeztetett, erősitsem az imáimat és ne legyek hanyag és szétszórt.Nagyon szigoru levelet kaptam a szivembe Tőle.
    Kevéssé figyeltem rá.40 napos imára is hivott a Szüzanya szándékára.Jol-rosszul elvégeztem, áldozásokat is Anya szándékára, de a csodás kilencedet csak napi egyszer, és másfele figyelve 40 nap után a rola kapott A5-ös fénykép, amit kaptam eltünt. Azóta sincs meg.Mégis bizom Benne. A levele után áldást kaptam tőle, hátha mégsem végleg hagyott el.Most elkezdem a kilencedet a leirtak szerint.53 éves idegbeteg lányom karácsonykor meghalt. Kati a neve. Segitsetek imádkozni érte és hitetlen öccséért pistiértk Köszönöm Katiklára FVR
    (2014-02-03 15:18:33)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • Nonn Katalin: Dicsérjük az Urat!
    Pio aty 1994 márciusa óta segit. Ő kezdte...
    Most nagy gyász ért, és ő 40 nappal előbb figyelmeztetett, erősitsem az imáimat és ne legyek hanyag és szétszórt.Nagyon szigoru levelet kaptam a szivembe Tőle.
    Kevéssé figyeltem rá.40 napos imára is hivott a Szüzanya szándékára.Jol-rosszul elvégeztem, áldozásokat is Anya szándékára, de a csodás kilencedet csak napi egyszer, és másfele figyelve 40 nap után a rola kapott A5-ös fénykép, amit kaptam eltünt. Azóta sincs meg.Mégis bizom Benne. A levele után áldást kaptam tőle, hátha mégsem végleg hagyott el.Most elkezdem a kilencedet a leirtak szerint.53 éves idegbeteg lányom karácsonykor meghalt. Kati a neve. Segitsetek imádkozni érte és hitetlen öccséért pistiértk Köszönöm Katiklára FVR
    (2014-02-03 15:15:54)
    Ellenállhatatlan kilenced
  • njsarolta: Kedves Judit! Pont ugyanabban az évben születtünk mindketten. Ennek nagyon örülök és köszönöm őszinte vallomásodat. Pio nekem is kedvenc szentem. De amikor Pioról és csodálatos képességeiről olvasunk beszélünk, ne feledkezzünk meg arról, hogy ne az emberre figyeljünk, hanem az Atyára, akitől kapta ezt a képességét. A csoda bizony nem öncélú, Jézus földi élete során sem volt az, ezáltal dicsőítette meg az Atyát, vagyis Istent.
    Szeretnék vigasztalót mondani Neked, hogy békesség költözzön a szívedbe. Azon még nem gondolkodtál, hogy esetleg Pio atya visszaüzent volna Nektek, hogy édesapádat már várják odafönt? Az imára nem Istennek van szüksége, hanem nekünk,mit is mondott Pio? "Imádkozz, remélj és ne aggodalmaskodj." Még most sem késő elkezdeni imádkozni édesapádért és szentmisét felajánlani. Amit a gyónásról mondtál, az olyan aranyos. Szeretettel meghívlak, gyere velünk Rotondói lelki zarándoklatunkra, igaz virtuálisan, de hiszem, hogy Pio most még többet tehet értetek, értünk, mint életében. Éppen most fordulunk a célegyenesbe Pio kilencedével. Gyere, várunk itt: http://lelki-zarandoklat-rotondo.blogspot.hu/
    (2013-10-22 01:16:36)
    Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:
  • Judit: 1965-ben meghalt az edesapank. En 13 eves voltam, hugom 12 eves, legkisebb hugom 1 eves. A halala elott ot eveg sulyos beteg volt, majd otthon haldoklott. Nem imadkoztunk, anyukam evangelikus volt, de nem jart templomba. 33 eves elmultam amikor eloszor hallottam Pio atyarol. Ma is osszecsavarja a szivemet a szomorusag, hogyha tudtunk volna rola, ha irtunk volna neki, hozzank is eljott volna es meggyogyult volna az edesapank. Meggyozodesem.
    Minden tortenet amit rola hallok egyszerre tolt el orommel, vidamsaggal es mely szomorusagal, nem talalkozhatok vele. Szeretnek nala gyonni, Sot azt sem bannam ha adna egy pofont.
    (2013-10-21 21:44:34)
    Vallomások a San Giovanni Rotondó-i archívumokból:
Köszönöm a hozzászólásokat

Mindenkinek köszönöm a hozzászólását, köszönöm a korrigálásra vonatkozó jó szándékú jelzéseit.

+ + + 

 

Jézus megígérte és meg is tartja: "S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” Mt 28.20

Pio atya imája

Paratus sum, Domine!

Készen vagyok Szívemmel, lelkemmel készen vagyok;
Uram, minden úgy történjék, ahogy
Te akarod!

Ha azt akarod, legyek egészséges!
Ám vállalom a fájdalmat, kínt, betegséget...
Éljek, ha éltetsz, de örömmel meghalok,
Ha ez akaratod!

Vidám leszek - és úgy szenvedek;
Mindent, mindent százszor elviselek
Erted, mert szeretsz - és ez szent
Akaratod!

Tied vagyok, Uram, testestül-lelkestül,
Egész énem Tehozzád menekül...
Szíved a bölcsőm, melyben elringhatok,
Ha úgy akarod!

Feláldoztad Magad. Értem vagy Áldozat,
Hadd legyek én is áldozat Miattad!
Hadd legyek, én legyek a Te hasonmásod,
És mindent úgy teszek, ahogy Te kívánod.

 

Pio atya imádságai


Pio imája

Ó Jézusom, add nekem a te erődet, mikor szánandó természetem fellázad a bajok ellen, melyek fenyegetik, hogy szeretettel fogadhassam földi számkivetésem gyötrelmeit és szorongatásait. Minden erőmmel csatlakozom érdemeidhez, fájdalmaidhoz, vezeklésedhez, könnyeidhez, hogy veled együtt dolgozhassam az üdvösség művén, és legyen erőm menekülni a bűntől, mint a halálküzdelmednek, véres verejtékednek és halálodnak egyetlen okától. 


Rombold le bennem mindazt, ami visszatetsző előtted, és a te szent szereteted tüzével nyomd szívembe minden szenvedésedet. Karolj át olyan bensőségesen, oly erős és édes öleléssel, hogy soha ne hagyjalak egyedül kegyetlen gyötrelmeidben. 

Csupán egyetlen pihenőt kívánok: a te Szíveden. Egyetlen dolog után áhítozom csak: részt venni szent Haláltusádban. Bárcsak megrészegülne lelkem véredtől, és táplálkozna fájdalmad kenyerével. Ámen.

Címkefelhő
Pio és a rózsafüzér

Tudjuk, hogyan nevezte Pio atya a

rózsafüzért: fegyver.

Rendkívüli erejű fegyver a

Sátán ellen.

Egyszer egy ördögűző  tanúja volt

annak, amint a démon azt mondta:

"Minden Üdvözlégy olyan,mint egy

korbácsütés a fejemre; ha a

keresztények tudnák, hogy milyen erős

a rózsafüzér, végem volna".

Powered by Blogger.hu